Országunk állapotáról történő beszélgetések visszatérő eleme szokott lenni a világhírű magyar tudósok magas száma, a magyar szürkeállomány világszínvonalú, sőt azon túlmutató részaránya a világ tudományos életében. És persze azzal is sokan érvelnek, hogy a magyarság soraiból milyen nagyszámú Nobel díjas is származik. Igaz, ezek az állítások ritkán tartalmaznak pontos számokat, sokkal inkább alapulnak meggyőződésen, mintsem valós adatokon.

Az valóban vitathatatlan, hogy  vannak világszínvonalú tudósaink, az Ő elismerésükre alapították 1997 novemberében, civil kezdeményezésre, magánszemélyek alapításában és adományaiból a Bolyai-díjat. A díj ismertetője az alábbiakban határozza meg a célt:

A XXI. század küszöbén a tudomány és tudósok nélkül nincs gazdaságilag, társadalmilag versenyképes Magyarország. Az alapítvány létrehozóinak meggyőződése, hogy értékrendünkben, társadalmi elismertségben méltó helyére kell emelnünk a tudást, a tudományt és a tudóst.

Mindez egy most kezembe került kiadvány kapcsán jutott eszembe. A kiadvány címe A világhírű magyar agy, és 7 beszélgetést tartalmaz Bolyai-díjas tudósainkkal. 

A beszélgető partnerek az alábbiak:

• Dr. Freund Tamás - neurobiológus
• Dr. Roska Tamás - információs technológus
• Bor Zsolt - lézerfizikus
• Dr. Lovász László - matematikus
• Dr. Ritoók Zsigmond - klasszika filológus
• Dr. Perczel András - kémikus
• Dr. Nusser Zoltán - agykutató

Kevesen lehetnek, akik számára ez a hét név egyformán ismerősen cseng. (Az viszont valószínű, hogy legtöbbünk számára igazából egyik név sem ismerős...) Valahogy manapság nem az igazán elhivatott és szakmájukat valóban mesteri szinten művelő tudósokról szólnak a hírek. Pedig ezek azok az emberek, akiknek a véleményét valóban érdemes volna meghallgatnunk, akiknek sokkal nagyobb beleszólást kéne kapniuk a mindennapjainkat meghatározó kérdésekbe is. Fantasztikusan jó meglátásaik vannak az oktatás, a tehetséggondozás területén épp úgy, mint a kultúra vagy a működő demokrácia terén. A könyv lapjain olvasható riportokból rengeteget megtudhatunk a 'tudóssá válás' folyamatáról ép úgy, mint arról, hogy ezek a valóban világlátott és széles látókörű emberek hogyan is élik meg korunk történéseit. Arról is tanulságos megkérdezni őket, hogyan és merre látják a fejlődés kívánt irányát, és vajon ez az irány az-e amerre a világ jelenleg halad.

Megismerhetjük, hogyan is sikerült eljutniuk oda ahol most vannak, hogyan lesz egy adott esetben elég komoly hendikeppel induló kisgyerekből világszerte elismert szakember, akiért versenyeznek az iparág vezető tudományos és üzleti szereplői. Tanulságos betekinteni a folyamatba, ahogy egy magyar tudós eljut a Yale, Princeton vagy épp a Harvard katedrájáig.

A könyvben szó esik a riportalanyok kutatási területeiről is. Sok érdekes részletre vethetünk egy-egy futó pillantást, szó esik az Alzheimer-kór modern kutatási eredményeiről épp úgy mint mondjuk a DNS-el kapcsolatos kutatásokról vagy a modern internetes hálózatok és a gráfelmélet kapcsolatáról. Nem szakemberként olvasva a sorokat egészen meghökkentő részleteket is megtudhatunk, például az elvesztett látás visszanyerésére esélyt nyújtó kutatásokról. De érdekes lehet az idegsejtek és a lego-kockák összehasonlítása is.

És persze sokat megtudhatunk arról is, hogyan is lehet (mert lehet!) családi kapcsolatokat fenntartani, sőt kifejezetten jól irányítani és nevelni például a gyermekeket ilyen sok utazással, kontinenseket átívelő életvitellel. Megtudjuk, hogyan és hol talál párt magának egy folyton dolgozó kutató, és hogy törvényszerű-e az, hogy egy neves tudós gyermekei is diplomások legyenek. A riportok során meglehetősen közel kerülünk a riportalanyokhoz, megtudhatjuk tudományos munkájuk mellett mindannyian számtalan más dolog iránt is érdeklődnek, részt vesznek a közéletben, ismerik a művészeteket, sőt néhányan nem csak élvezői, de művelői is valamely művészeti ágnak.

A szerző, Kun Zsuzsa ezekkel a sorokkal zárja a könyv előszavát:

Tisztelt olvasó! Engedje meg, hogy magammal vigyem ebbe a világba. Ha korábban voltak is előítéletei, ha ön is félt közelebbről megnézni, hogy mi van az elefántcsonttornyon belül - ez most biztosan megváltozik. Megtudja, amit én már tudok: hogy tudósaink, bár világhírűek, és elképesztő tudományos eredményeket értek el, mégis közülünk valók. Ezért példaképeink lehetnek.

Ez a könyv valóban érdekes olvasmány, ha tényleg kíváncsiak vagyunk a magyar agy teljesítményére mindenképp kötelező átolvasni. Ha van módunk, akár a pályaválasztás környékén járó utódunknak is érdemes odaadnunk, valószínűleg talál benne néhány inspiráló részletet...  A kiadvány beszerezhető minden nagyobb könyvhálózatnál, de a Cser kiadó oldalán is, a szokásos kiadói kedvezménnyel.